~2. Tippek Tollforgatóknak: Címválasztás2016.11.22. 20:00, Pillangó
Egy írómagocska életében mindenkori problémát okoz az írásműnek való címadás. Valaki már a legelején nevet ad neki, valaki ünnepélyesen szereti lezárni egy címmel a művet, hogy pontot tegyen az i-re. Ám ez sokkal nehezebb, mint aminek látszik! Eredménye legtöbbször kitépett füzetlapok (rosszabb esetben betörött laptopképernyő), több napon át tartó egyre reménytelenebb próbálkozások, sőt, elhivatott mániákusoknál még alvás helyetti forgolódás is felléphet. (Bár az már elég beteges.) Ha ez sokáig húzódik, a végére már bármi jól hangzik, csak legyen. Ennek kiküszöbölésére irogattam össze pár tippet, útmutatást, tanácsot, hogy lehetőség szerint a lehető legtökéletesebb címet kapja az iromány, és ne álljon hónapokig a legalsó fiókban "Névtelen"-ként felcímkézve, a végén még megromlik. A címválasztásra megoldást nem tudtam nyújtani, hiszen minden az író egyén kreativitásán és fantáziáján múlik, azonban igyekeztem összegyűjteni pár olyan dolgot, ami nálam bevált, és általánosan is beválHAT. A végeredmény lentebb olvasható. :D
Mikor érdemes címet adni a műnek?
Általános megfigyelés, és magamon is tapasztaltam, hogy sokszor az emberek még a mű megkezdése előtt adnak címet az irományuknak. Sokszor még a pontos témáját sem tudják, sőt, talán a későbbiekben kiderül, hogy nem is passzol a történethez, ahogy az írási folyamatok során formálódik az ötlet, ennek ellenére leragadnak annál az adott címnél. Nagy hiba. Amit javasolni tudok, hogyha már a kezdetekkor címet adunk a művűnknek, ne ragadjunk le annál az egy opciónál. A végén, a végeredményhez formáljuk, döntsük el, hogy passzol-e hozzá, és ne utasítsuk el annak a gondolatát, hogy lecseréljük, ha ez szükséges.
Milyen legyen a cím?
A cím mindig legyen figyelemfelkeltő, érdekes. Képzeld el magad egy olyan könyvesboltban, ahol az összes könyv borítója ugyanolyan, például koromfekete, hogy a borítót díszítő illusztrációk ne tudjanak befolyásolni a döntésedben, hogy melyiket vedd meg. Melyiket választanád, amelyiknek „Egy lány élete”, vagy amelyiknek „A titok nyomában” a címe? Számomra egyértelmű, hogy a második érdekesebbnek hangzik, kicsit rejtélyes, misztikus, és nem is sablon. Míg az „Egy lány élete” esetén előre látod, hogy egy átlagos gimisről szól, aki megtalálja élete szerelmét, a második opció okozhat meglepetéseket. A címnek kellően kreatívnak kell lennie, és fontos, hogy kapcsolatban legyen a művel, logikusnak tűnjön az elolvasása során, hogy miért pont ezt adtad neki. Te sem adnál „Tappancs, a nyuszi” címet egy horror regénynek. Ugyanakkor nem szabad a ló másik oldalára esni, és túl költőinek, fennköltnek lenni, mert ez olykor csak ronthat a cím komolyságán.
Milyen NE legyen a cím?
Főleg a fiatalabb, kezdő korosztályban, de néha meglepő módon idősebbeknél is tapasztalom, hogy sabloncímeket adnak a műveiknek, kezdve az „XY életé”-n át „Cirmi cicus kalandjai”-n keresztül egészen az „Egy átlagos/különc/egyszerű lány/fiú naplójá”-ig. (Egyébként is, ki akarná egy átlagos lány naplóját elolvasni?) Tipikus címhiba még ezen kívül, hogy fogják az egyik kedvenc könyvük címét (olykor tartalmát is!), és csak egy-egy szót változtatnak meg benne. Drasztikus szemléltető példák erre a „Szent Johanna Gimi”-ből lett „Szent Jolán Gimnázium”, vagy „Az éhezők viadalá”-ból „Az éhezők versenye”. Unalmas, nem figyelemfelkeltő, és rányomja az egész műre a bélyeget – ez pedig akkor sem változik, ha túlértékeljük a művet például a különös, nem mindennapi, és egyéb jelzőkkel. Kerüljük a sablonokat, vagy a másolást, törekedjünk ne túl hosszú, ugyanakkor ne is túl rövid címet adni a regényünknek. Az ideális hossz a legtöbb esetben 3-4 szó.
Tippek – Avagy mi segíthet a döntésben?
A címválasztást én mindig is egy hatalmas dilemmaként fogtam fel. Minél jobban akartam, annál kevesebb felhasználható ötlet jutott eszembe, ami csak még jobban idegesített. Ami elsősorban bevált ilyenkor, az a történet olvasgatása volt. Próbáltam olyan szókapcsolatokat, vagy egy-egy párbeszédből kiragadott részletet felhasználni, amiről úgy gondoltam, hogy az egész műre passzolhat, átfogó fogalom lehet. Sokan csak egy-egy főbb-, esetleg főszereplő nevét használják (pl. Szabó Magda – Abigél), vagy a helyszín nevét adják címül. Adhat ötletet ez a weboldal is, amely százalékolja, hogy milyen százalékban milyen szavakat használsz, az alapján, hogy mely szavak szerepelnek a műben a legtöbbször.
~ GYAKORLAT ~
1.) Találj ki három címet az alábbi szövegrészletnek!
- Nem tudom - támaszkodott az ablakpárkánynak, szinte lázban égő homloka majdhogynem a hűsítő ablaküvegnek nyomódott. Hangja hideg volt, bár testtartása megtört, aurája kiismerhetetlen érzést árasztott magából, ahogy görnyedten, erővel ökölbe szorított kezeit próbálta rejtegetni. S a tűz, az elszántság, mely nemrég még a szemeiben ragyogott, most halványan pislákoló gyertyaláng volt csupán a jelentéktelenesség égető tüzéhez képest. Igen, üres volt belül. Úgy érezte magát, mint egy élő marionett-bábu, melynek akkor kell ugrania, mikor megrántják.
2.) Írj egy 1-300 szavas drabble-t ezzel a címmel: Ragadd meg!
3.) Milyen címet adnál ennek a képnek? Adj magyarázatot pár mondatban, hogy mi történhetett a képen, majd vond párhuzamba a választott címmel!
Ha szeretnéd, az írásaidat publikálhatod lejjebb kommentben, vagy elküldheted nekem is a sasuro.yuuichi@gmail.com címre!
|