#5 Félek a sötétben2016.11.04. 19:30, Pillangó
Féltem a sötétben.
A macimat szorongattam, az orromig húztam a takarómat – az sem érdekelt, hogy szúrós az anyaga, vagy, hogy melegem van. Utáltam zokniban aludni, idegesített, és még a paplan alól is kidugtam a lábaim. Ha melegem volt, mindkettőt, ha fáztam, csak az egyiket. Sokáig nem is tudtam egyedül aludni, mindig átszöktem a szüleimhez, de egy idő után úgy érezték, felnőttem a feladathoz, nagylány lettem. De én nem úgy véltem.
Sosem voltam jó bárányszámolásban, unalmas volt, egy idő után monotonná vált, de elaludni semmiképp nem tudtam tőle. Minden reccsenésre felkaptam a fejem, és az árnyékok sziluettjébe szörnyeket képzeltem, sárkányokat, mumusokat. Bekuporodtam a fal mellé, és próbáltam elbújni a világ elől. Általában kiütött a fáradtság, de volt, hogy hajnalok hajnaláig fent maradtam, felhúztam a redőnyömet, és a takaróm alól kikukucskálva néztem a csillagokat. Forgolódtam is, sosem találtam meg a megfelelő pozíciót, mindig jobbat akartam, és mivel emeletes ágyon aludtam, az egyetlen szerencsém az volt, hogy a korlát megvédett.
#4 PillangóPéntek (1.)2016.11.04. 14:00, Pillangó
Egyre agyamentebb ötleteim lesznek, talán tényleg hatással volt rám az első Tippek Tollforgatóknak cikkem, és homlokon csókolt a Múzsa, mert a legváratlanabb pillanatokban lesznek gondolatrohamaim a blog életével kapcsolatban, amiket nem győzök lejegyezni. Tegnap például fél tizenkettőkor, fogmosás közben rohamoztak meg az ideák, valami biztos volt a fogkrémben, de az eredmény ismét egy újabb típusú bejegyzés... sorozat? lett, amit frappánsan el is neveztem Pillangó Pénteknek. (Mert a pillangók és a péntekek a legjobbak! ;) És mert szeretem az alliterációkat. És mert WHY NOT?) A lényege, hogy minden hét péntekén összegzem a hetemet egy tíz kérdéses bejegyzés formájában, mert rendmániás vagyok, ha rendszerezésről van szó, és mert jópofa dolognak tartom, régen is csináltam ilyet, csak akkor nem publikusan, hanem a naplóimba (good ol' days!), és nem volt ilyen menő nevük.
Remélem, hogy a sorozat elnyeri majd a tetszéseteket, esetleg ti is válaszoltok egy-két kérdésre a komment-szekcióban, elmondjátok a vélményeteket, és természetesen ti is feltehettek kérdéseket. Mindenkinek kellemes hétvégét, sok színes pillangót kívánok, mert igen, túlélted, péntek van, és negyvennyolc órányi pihenés vár rád! :)
#3 Inkább-kihívás2016.11.04. 08:00, Pillangó
Rengeteg blogger, videós kezdi a pályafutását egyfajta bemutatkozós kérdésekkel, hogy kicsit jobban meg lehessen ismerni őt magát, a gondolkodását, a személyiségét, és én is úgy gondoltam, hogy why not? De mivel annyira különleges vagyok, én nem a klasszikus „Mi a kedvenc színed? Van cicád? *-*” megoldást választottam. Mindig is szimpatizáltam a Would You Rather...?, vagyis Inkább játékkal, aminek rengeteg verziója, magyar is, angol is elérhető az interneten, és végül ezekkel szemezgetve kiválasztottam az első tíz kérdést, amit az adott oldal felajánlott. (Tervezek egyébként ebből a bejegyzéstípusból több részt is az idő elteltével.)
Láthatatlan2016.11.03. 20:00, Pillangó
Egy versszerű valamivelsel jelentkeznék, aminek a keletkezése eléggé különleges. Nagy csodálója vagyok Sia-nak, különc a nő azzal a hülye parókájával, de ezáltal egyedi is, fantasztikus számokkal és nagy hanggal. (Tudtátok, hogy már elmúlt negyven?!) A kedvenc számom tőle, amit egyébként először hallgattam meg akaratlagosan, a Big Girls Cry, aminek először a klipje, majd az üzenete, végül pedig maga a zenéje is megragadott, huzamosabb ideig a kedvenc dalom is volt. Ez a szám annyiban kapcsolódik a vershez, hogy úgy döntöttem, lefordítom, kicsit magyarosítom a szövegét, ám végül valami teljesen más lett belőle, de úgy gondolom, még így is emészhető. Nagyon rövidke kis szösszenet, huszonegy hosszabacska sor csupán, még versnek sem igazán nevezném, inkább drabble-nek, de remélem, a hatása azért megvan. :)
Egyedül vagyok, hideg van, ez az otthonom,
Félpercenként csekkolom a telefonom,
De senki sem ír, és senki sem keres,
Ezért én keresem a pizzafutár számát,
Holott így sem tudom már fizetni a számlát.
~1. Tippek Tollforgatóknak: Hogyan meríts ihletet az íráshoz?2016.11.03. 08:00, Pillangó
Régóta terveztem már egy hasonló sorozatot, amiben tippeket, gondolatokat, tanácsokat, valamint gyakorlatokat osztok meg kezdő, esetleg haladó írómagocskákkal, és a régóta alatt tényleg régótát értek. Konkrét terveim vannak a témákról, amikről szeretnék írni, és remélem, ha másnak nem is, legalább magamnak segíteni tudok majd a cikkekkel. Próbálok majd rendszerességgel posztolni (lol, úgyse olvassa senki), lehetőleg hetente, és ami még a csövön kifér. :D
Én a valamilyen formában (akár hobbi, akár szakma) írással foglalkozó embereket két csoportra osztanám: azokra, akik bármiből ihletet tudnak meríteni, és azokra, akik napokig ülnek a sarokban, és még mindig a fejüket törik. A két csoport között persze lehetnek átfedések, én magam is a metszetbe tartozom (mert mindenhonnan kilógok, pff…), legtöbbször görnyedek órákig a papír felett, másszor meg a legváratlanabb pillanatban rohannak meg az ötletek (Murphy törvény: Mindig akkor, amikor nincs hova őket lejegyezni), következtetésképp még az egyensúlyt sem tudom megtartani. Amit egyértelműen lehet állítani, az, hogy a második csoport nincs a legszerencsésebb helyzetben. Ami engem illet, én régóta keresem már a megoldás titkát erre a problémámra, ha fejlesztenének valami gyógyszert rá, esküszöm, hogy jelentkeznék tesztalanynak, de sajnos erre még várni kell pár évszázadot – így a puszta kezemmel kell minden alkalommal kikaparni a föld alól a gondolataimat (legtöbbször sikertelenül). Ami biztos, hogy mivel különbözőek vagyunk, és különböző dolgok vannak ránk hatással, ugyanaz a módszer nem sok mindenkin fog működni, sőt. Mindenki saját magáért tartozik felelőséggel, és csak ő tudja kikísérletezni, hogy őt mi tudja írásra késztetni, pár tippet azonban mégis igyekeztem összeszedni, amik segíthetnek a „gyógyszer” kifejlesztésében.
|