~1. Tippek Tollforgatóknak: Hogyan meríts ihletet az íráshoz?2016.11.03. 08:00, Pillangó
Régóta terveztem már egy hasonló sorozatot, amiben tippeket, gondolatokat, tanácsokat, valamint gyakorlatokat osztok meg kezdő, esetleg haladó írómagocskákkal, és a régóta alatt tényleg régótát értek. Konkrét terveim vannak a témákról, amikről szeretnék írni, és remélem, ha másnak nem is, legalább magamnak segíteni tudok majd a cikkekkel. Próbálok majd rendszerességgel posztolni (lol, úgyse olvassa senki), lehetőleg hetente, és ami még a csövön kifér. :D
Én a valamilyen formában (akár hobbi, akár szakma) írással foglalkozó embereket két csoportra osztanám: azokra, akik bármiből ihletet tudnak meríteni, és azokra, akik napokig ülnek a sarokban, és még mindig a fejüket törik. A két csoport között persze lehetnek átfedések, én magam is a metszetbe tartozom (mert mindenhonnan kilógok, pff…), legtöbbször görnyedek órákig a papír felett, másszor meg a legváratlanabb pillanatban rohannak meg az ötletek (Murphy törvény: Mindig akkor, amikor nincs hova őket lejegyezni), következtetésképp még az egyensúlyt sem tudom megtartani. Amit egyértelműen lehet állítani, az, hogy a második csoport nincs a legszerencsésebb helyzetben. Ami engem illet, én régóta keresem már a megoldás titkát erre a problémámra, ha fejlesztenének valami gyógyszert rá, esküszöm, hogy jelentkeznék tesztalanynak, de sajnos erre még várni kell pár évszázadot – így a puszta kezemmel kell minden alkalommal kikaparni a föld alól a gondolataimat (legtöbbször sikertelenül). Ami biztos, hogy mivel különbözőek vagyunk, és különböző dolgok vannak ránk hatással, ugyanaz a módszer nem sok mindenkin fog működni, sőt. Mindenki saját magáért tartozik felelőséggel, és csak ő tudja kikísérletezni, hogy őt mi tudja írásra késztetni, pár tippet azonban mégis igyekeztem összeszedni, amik segíthetnek a „gyógyszer” kifejlesztésében.
-
Olvasgasd a saját műveidet! Velem nem egyszer történt meg, hogy mikor nem akadt más dolgom, fellapoztam/megnyitottam régebbi próbálkozásaimat, legtöbbször olyanokat, amikre egyáltalán nem emlékeztem, és ennek rengeteg következménye lett:
-
Ha tetszett, erőre kaptam tőle, és arra gondoltam, hogy „Egyszer már sikerült valami nagyot alkotni, most is mennie kell!”
-
Ha nem tetszett, bizonyítani akartam magamnak, hogy ennél jobb vagyok, jobbat is tudok, fejlődtem, egyszóval ösztönzően hatott rám.
-
Ha maga az ötlet jó volt, csak a kivitelezés hagyott némi kivetnivalót, megpróbáltam átfogalmazni, újraírni akár csak egy részletet, akár az egészet, a végén pedig összehasonlítottam az eredményt az eredeti változattal.
-
Hallgass zenét! De ne a kedvenceidet. Biztosan van oka annak, hogy a kedvenceid, hiszen egy emléket vagy egy érzelmet idézhetnek fel benned, ami ebben az esetben nem a legkézenfekvőbb, mert nehezen tudsz tőle elvonatkoztatni, ismered minden ütemét, minden szavát. Ezzel ellentétben, ha valami olyat hallgatsz, amit még soha, megszületik benned egy első benyomás, remélhetőleg valamire emlékeztet, valamilyen érzést vált ki belőled. Figyeld a dalszövegét (ha idegen nyelvű, keress magyar fordítást), nézd meg, mi jut róla eszedbe, esetleg kezd el legépelni a gondolataidat, amiket előidéz benned, miközben szól a háttérben. Olykor-olykor egy idegen nyelvű dal sokkal inkább beválhat, hiszen az anyanyelveden megszólaló hangot nehezebb elkülöníteni attól, amiről írsz, míg ha nem érted, csak találgatsz a mondandójáról.
-
Olvass idézeteket! Megtörténhet, hogy a mondanivalójuk, az üzenetük olyan hatással lesz rád, hogy ki akarod őket fejteni, történetet, cikket írni köréjük, esetleg párba tudod őket állítani őket egy tapasztalatoddal vagy egy hallott eseménnyel.
-
Nézz képeket! Ez lehet általad fotózott, egy festmény, egy csendélet, bármi, ami beindítja a fantáziádat (nana!). Lehet borongósabb, vidám, színes, esetleg megpróbálhatod leírni, mit érezhetett az alkotója, fejtsd ki, amit látsz (például egy tájképnél képzeld magad oda, mintha te sétálnál ott), vagy alkoss köré egy történetet, ki, mit keresett ott, mi történt azon a helyszínen. Minden a fantáziádon múlik!
-
Járj nyitott szemmel! Figyelj a környezetedre, a helyszínekre, ahol jársz, az emberekre, egy-egy beszélgetésfoszlányra, mert megeshet, hogy be tudod őket építeni őket egy történetedbe, vagy éppen a történeted, novellád, versed alappillérei lesznek. Egy érdekes személyiség akár a főszereplőddé is válhat, rajtad múlik csupán, hogyan alakítod a szálakat, karaktereket, cselekményt.
-
Mozdulj ki! El kell kapnod a megfelelő pillanatot, egyáltalán nem biztos, hogy a Múzsa ismeri egyáltalán a házad környékét, sokkal több eséllyel találod meg, ha kimozdulsz a négy fal közül, a friss levegő és a környezetváltozás pozitívan hathat a gondolkodásodra. Egy kutyasétáltatás, egy kis kiruccanás, a naplemente látványa (love, love, love…) is új gondolatokat szülhet a fejünkben, vagy előidézhet egy olyan lelkiállapotot, ami ösztönző lehet.
-
Tervezz előre! Szabj ki magadnak határidőket, időpontokat, szó- illetve időlimitet, hogy észben tartsd, hova hány óra [Erre megfelelő program lehet: WordCounter]. Egy jó lépés, ha tudatosítod, hogy mennyi időd van a hobbidra, de ne felejtsd el magad jutalmazni is (például egy kocka csokival, vagy egy cicás videóval, mert a cicák cukik)! Ösztönözz és maradj ösztönzött!
~ GYAKORLAT ~
1.) Írj egy 400 szavas történetet az alábbi képről! Próbáld meg a novellába beleépíteni a szivárvány összes színét, tehát a pirosat, narancssárgát, sárgát, zöldet, kéket, lilát, rózsaszínt!
2.) Írj egy történetet a megadott szavakkal maximum 1 Word-oldalban: cipzár, kiskutya, eső, Mozart, korona!
3.) Írj egy párperces történetet, amit kapcsolni tudsz ehhez a dalhoz: Images!
Ha szeretnéd, az írásaidat publikálhatod lejjebb kommentben, vagy elküldheted nekem is a sasuro.yuuichi@gmail.com címre!
|
Nem csak te vagy paranoiás, először én is azt hittem, hogy negatív véleményt fogok kapni. xD Köszönöm szépen, jólesik olvasni, hogy sikerült eltalálnom a hangulatot. :)