...avagy egy normál blogbejegyzés a mai napomról, mert ilyen még nem volt. Nem mintha történt volna bármi érdekes, egyszerűen kedvet éreztem hozzá, hogy dumáljak a semmiről, altatónak ez is jó.

Már akkor éreztem, hogy nem ma fogom megváltani a világot, mikor alapból negyed órányi késéssel ébredtem, ugyanis az ébresztőt meg se hallottam. (Azt inkább kihagyom a részletekből, hogy én vagyok az oka, mert fél tizenegykor mentem aludni, abszolút kihagyható.) Ezt csak fokozta az, mikor a sminktükröm úgy döntött, hogy ő egy gyönyörű sasmadár, és levágódott az asztalomról. (Dehogy én löktem le, áh...) Akkora mázlim azért csak volt, hogy nem maga a tükör törött, csak a tartója, de sokkal nem jutottam előbbre, mert már így is négy-öt könyvet szoktam alápakolni, máshogy nem tudok tusvonalat húzni. Kipróbáltam az új Alverde ecsetes korrektorom, amit kb. két hete vettem a DM-ben, sokkal jobban fed, mint az előző, meg vagyok vele elégedve (sajna van is mit fedni jelenleg). A múlt héten elhatároztam, hogy mostantól minden reggel és este is fogok fogat mosni, mert nagyon hajlamos vagyok elhanyagolni a fogaimat. Szerencsére nem olyan sárgák, de lehetnének fehérebbek is egy kis szorgalommal, eddig sikerült megtartani a fogadalmam.

Meglepetésemre reggeltől kezdve a napom viszonylag felfele ívelt, matek tézét írtam, de ahhoz képest, amire számítottam, még "egyszerű" is volt, négyesre számítok, ettől a tárgytól, emelten, nem is várok többet, szerencsére a tanáron kívül más se. Tesin már harmadik órában kifutottam a beleimet, ez a 4*400 méter sprint maga volt a pokol, de amikor végre túllettem rajta, büszkén gondoltam arra vissza, hogy nem haltam bele, nem álltam le sétálni, és vége van. Az más kérdés, hogy kínszenvedés volt utána félizzadtan beülni arra a további öt órára, nyolcadik órában már a padot fejelgettem.

Jelenleg törire kéne tanulnom, de valahogy annyira nem tud már érdelni, a szemeim is lecsukódnak félig, nem érzem az erőt se rá... A történések nagyjából megvannak, az évszámok kb., majd óra előtt átolvasom, vagy valami, és go with the flow. Ami egy kicsit fokozza a hangulatom, az az, hogy holnap négy órára már otthon leszek, mégha csak egy napra is, valamint hogy olyan nyugalom van végre a koleszszobában, így, hogy ketten hiányoznak, hogy legszívesebben elrepülnék nirvánába. Az egyenruhám már kikészítettem a kokárdával együtt (egyébként annyira szeretem az egyenruhánkat, matrózblúz, szoknya, jelvény és nyakkendő, bár a jelvényt elhagytam), és örülök, mint majom a farkának, mert a szoknyám, ami fél éve még enyhén feszült, szinte lecsúszik rólam.

Amit még mára tervezek, az a videónézés, hogy kicsit kikapcsoljak, valamint célom meginni még majdnem egy liter folyadékot, mert nagyon aláadtam a mai nap folyamán, érzem is, hogy nehéz a fejem. Amit még meg szerettem volna említeni, hogy mennyire örülök annak, hogy annak ellenére, hogy mekkora kihagyásom volt bejegyzések nélkül, felfele ível a látogatottságszám, a portállista 2. oldalán vagyok 17,9-es átlaglátogatásszámmal. Ezúton is szeretném megköszönni, nagyon cukik vagytok.