Régen posztoltam bármit is, mondhatni kihalt az oldal, s az elmúlt hetekben egy kicsit én is. A cicám halála még mindig megvisel, még mindig eszméletlenül hiányzik, bár túl tudtam lépni a fájdalmakon - de azért még mindig elsírom magam néha, ha sokat gondolok rá. Ami, vagyis aki vigasztal, az Spuri, a testvére, akit bár megsimogatni nem lehet, enni jár hozzánk, és már akkor elszalad, ha sokáig nézünk a szemébe, mégis annyira emlékeztet Makacsra, hogy megnyugtatja a szívem. Mintha őt látnám. Néha kimegyek a sírjához a kertünkbe, már ültettünk oda egy gyönyörű szép százszorszép-csokrot is, néha beszélgetek vele. Nem, nem vagyok őrült, csak betegesen ragaszkodó.

A mindennapjaimban nagy szerepet kapott az edzés, bármiféle mozgás. Bizonyítja, hogy a minimumot emeltem napi 20 percre, miközben a terv fokozatosan nehezedik, és próbálom minél változatosabban csinálni, egyik nap lábnap, másnap hasra edzem... A héten kétszer voltam futni is a nagy jóidő örömére. Nem mondom, hogy élveztem, nem esett olyan jól, mint vártam, talán mert túl melegen öltöztem, és már tényleg a komfortzónámon kívül voltam, viszont a számok nem hazudnak. Letöltöttem egy alkalmazást, ugyanazt, mint amit tavaly nyáron használtam futáshoz - számolja az elégetett kalóriát, a megtett távot, a sebességet, és még sok mást is, és drasztikus változást láttam a tavalyi évhez képest. Míg tavaly 3.2 kilométert majdnem 26! perc alatt futottam le, most 22 perc volt a legrosszabb időm, amit akárhogy is számolunk, 4 perc javítást jelent. Úgy érzem, kezd beérni minden igyekvésem gyümölcse, a sok edzés, és hát csaknem -12 kilogramm minusszal tavalyhoz képest jóval könnyebb bármit csinálni. Mert igen, már 11.7 kiló ment le rólam bármilyen drasztikus diéta nélkül. Az újévi fogadalmam január elsejétől számítva 5 kilogramm leadása volt egész évre vonatkozóan, ehhez képest 3.5 hónap alatt kereken 6 ment le rólam. Végre úgy érzem, elérek valamit. A minap jártam a New Yorkerben, és talán ez volt az első olyan vásárlás évek óta, amikor a próbafülkében nem csak arra tudtam gondolni, hogy hogy lehetek ilyen undorító, sőt tetszett, amit láttam. De korántsem vagyok elégedett, csak bizakodó, további 8 kilótól szeretnék még megszabadulni, bizony van honnan fogyni.

Ma jutottam hozzá életem első sminkkészletéhez. Húsvéti ajándék a nagyszüleimtől, egy közepes méretű sminkbőrönd (amivel a kezedben úgy nézel ki, mint a filmekben a kurva fontos bőröndös emberek), tartalma 32db szemhéjfesték, 2db pirosító, 2 rúzs, 4 körömlakk, 2 szájfény, 3db szem- és 1db szájceruza, továbbá 6 kisebb ecset. Mülleres, úgy gondolom közepes kategóriájú, noname kínai, ennek ellenére meglepően jó. Főleg a szemhéjfestékek, ma nem hazudok ha azt mondom, a napom ötödét próbálgatásokkal töltöttem, és mindenkit kifestettem, aki az utamba került. Pozitívum és negatívum is, hogy rohadt nehéz lemosni. :D

Közös húsvéti ajándék volt az öcsémmel a szüleimtől kapott Just Dance 2017. Ez egy táncos program, le kell utánoznod, ahogy a képernyőn ugrál a figura, és pontszámokban kapsz visszajelzést, hogy ez mennyire sikerült. És imádom. Meglepően nehéz, meglepően izzasztó, és nem meglepő, hogy kurva fun. :D

Mostanában rászoktam a WattPad-es olvasgatásra (angolul kizárólag, mert ami ott magyarul van, az 90%-os eséllyel egy fos), és felébresztette bennem a késztetést, hogy írjak, írjak, írjak, valami újat, valami egyedit, valami sajátot, semmiképpen sem ficet, amiktől egyébként is kezdtem besokallni, de most különösen érzem a késztetést, hogy saját karakterekkel dolgozzak. Tipikus, hogy pont ilyenkor nem jut eszembe semmi ötlet, mikor annyira nagy bennem a vágy, és ami van, az is csak foszlány, gyorsan le is írom, mielőtt még elfelejtem. :D

Olyan régen írtam bármit is ide, hogy elég nehéz felidéznem, mi történt velem mostanában, de mégegy jelentőségteljes esemény az, hogy megjött a megrendelt telefonom, ami végül egy Xiaomi Mi5 lett. Gyönyörű. Gyors. Brutális. Tökéletes. Oldalakat tudnék róla áradozni, hogy mennyire imádom, de senkit nem akarok untatni. Az egyetlen hibája, hogy egyetlen panelt, a "Jelszó és ujjlenyomat" panelt nem hozza be, sőt ki is léptet, azóta, hogy először kipróbáltam az ujjlenyomatleolvasást. Amire nincs is szükségem, az egyetlen gázos dolog, hogy nem tudom megváltoztatni a jelszó mintáját, ami azért elég bosszantó. Viszont minden más kárpótol. Tényleg beleszerettem.

Azt hiszem, most ennyit szerettem volna, ömlesztve, ahogy kell. Mindenkinek kellemes húsvéti ünnepeket kívánok, élvezzétek a szünetet, amíg lehet, mind a négy napját! :')